F�radtan nyitogattam szemeimet. Nagyon f�radt voltam. Napok �ta csak edz�nk. Nem �rtem mire j� ez. Hasra fordultam �s fejemet a p�rn�ba f�rtam. Elgondolkoztam az el�z� napokon. A teljes�tm�nyem j�val a b�ka feneke alatt volt. Nem tudom mi �t�tt bel�m. A napokban egyre gyakrabban �reztem az idegent, de senki m�snak nem t�nt fel, csak �n b�ntam meg. A s�r�l�sek is �rulkodnak testemr�l. Vannak m�lyebbek is, de mind az �n hib�m. Nem tudok belet�r�dni, hogy egy idegen k�vet. �s senkinek sem mondhatom el, mert h�ly�nek n�zn�nek. Mi t�v� legyek?

Hosszas pihen�s ut�n er�t veszek magamon �s elmegyek a f�rd�szob�ba. Most nagyon is j�l fog esni egy kis f�rd�s. Levettem a ruh�t �s be�lltam a zuhany al�. Elford�tottam a csapot �s a magamra z�dul� v�z alatt gondolkoztam. Mi�rt? Vajon mi�rt engem k�vet?

Egy f�l �r�s tusol�s ut�n elz�rtam a vizet �s gyors t�r�lk�z�s ut�n fel�lt�ztem. �jabb nap, �jabb edz�s. De ami a legrosszabb az eg�szben, hogy k�t tan�r is pr�b�l seg�teni nek�nk. Igen, �k is megmondt�k, hogy a mi csapatunk �sszhangja a legrosszabb. Neh�z beismerni, de igazuk van. De persze ez mind az �n hib�m. Egy cs�dt�meg vagyok.

Gyorsan ettem egy keveset. M�g szerencse, hogy tegnapr�l maradt a dango-b�l, b�r �gy m�r nem az igazi m�gis jobb, mint a semmi.

Mikor �gy �reztem k�szen �llok egy �jabb f�ldbed�ng�l�s napra, kil�ptem az ajt�n �s m�r mentem is az edz�s�nk helysz�ne fel�. Ism�t rossz �rz�s fogott el, de amint h�trapillantottam m�r nem volt ott az �rny. M�rt j�tszik velem? Megfordultam �s folytattam utamat. 10 perc ut�n el�rtem a kijel�lt helyet. A t�bbiek m�r ott voltak. H�t k�stem kicsit, de el�g f�radt vagyok. Az eg�sz csapatb�l �n vagyok a legsz�tsz�rtabb, de erre nyom�s okom van, de nem mond el senkinek sem. Lehet el k�ne mondanom, de f�lek a reakci�jukt�l. H�ny embert ismertek, aki idegen �rnyakat l�tnak? H�t nem sokat, igaz? De visszat�rve az �n probl�m�mra, nem tudom mit�v� legyek. M�ly leveg�t vettem, majd fel�j�k kezdtem rohanni.

-          K�st�l. – hallottam meg sensei�nk hangj�t.

-          E-Eln�z�st k�rek, sensei. – mondom leszegezett fejjel.

-          Na mindegy. Kezdj�k el a mai edz�st. Ma is ugyanaz a program. Naruto-�k m�r elb�jtak. Keress�tek meg �ket �s gy�zz�tek le �ket.

-          �rtett�k. – mondtuk egyszerre.

Azt�n a k�vetkez� pillanatban m�r el is t�nt a sensei. Alig �llok a l�bamon, de pr�b�ltam nem kimutatni. El�g neh�z volt. Az eg�sz csapatb�l �n voltam a legrosszabb. Mire f�leszm�ltem m�r a t�bbiek nem voltak ott. Remek. Lassan indultam el az erd� fel�. M�lyen elgondolkoztam, m�g azt sem vettem �szre, hogy ki�rtem egy tiszt�sra. Sz�p volt minden, szinte �rintetlen. Megl�ttam egy tavat is, �gy le�ltem a k�zel�be. Semmi kedvem nincs ma edzeni. L�baimat felh�ztam, kezeimmel �tkulcsoltam �s a fejemet t�rdeimre hajtottam. Hirtelen azt vettem �szre, hogy k�nnyek folynak szemeimb�l. Mi�rt s�rok? Nincs mi�rt. Vagy m�gis? Rossz �rz�s. Az �r�letbe kerget. Halk zokog�sba kezdek. M�rt van ez? M�rt �ld�z az a valami? Mit akarhat t�lem?

- Hah�! Kyoro! – egy r�zogat�s �s sz�l�tgat�s r�z vissza a jelenbe. – �lsz m�g? – r�emelem tekintetemet �s, akkor veszem �szre, hogy ez Shikaichi. Mekkora megk�nnyebb�l�s.

Azonnal �t�lelem �s csak s�rok tov�bb.

- H�! Mi t�rt�nt veled?

Nem v�laszolok. Most arra sincs er�m. M�r semmihez sincs er�m. Halkan szuszogva alszom el. Rem�lem, ha fel�bredek, minden k�nnyebb lesz.

~~~

Nem tudom, mennyi lehet az id�, azt se tudom, hogy mennyit aludhattam. Mikor �bredezni kezdek, azonnal �szreveszem, hogy egy ismeretlen helyen vagyok. Abban a pillanatban fel�ltem �s ijedten n�ztem k�rbe. Az utols� eml�kem Shikaichi volt. De most m�gis hol vagyok?

- Fel�bredt�l? – hallok meg egy ismer�s hangot az ajt�b�l. R�gt�n arra n�zek. Shikaichi az. Huh, v�gre egy ismer�s hang.

- Igen. De mond csak, hol vagyok?

- A k�rh�zba. Miut�n elaludt�l sz�ltam a sensei-nek �s idehoztak. – Ennyire rossz b�rben lettem volna?

- �rtem. – sz�ltam, majd lehajtottam a fejemet.

- Elmondod? – azonnal felkaptam a fejemet.

- Mit? – n�zek r� �rtetlen�l.

- Tudom, hogy valami nagyon aggaszt. Mond el, hogy mi az. A bar�tn�d vagyok, vagy nem?

- De, azt vagy… - halk s�haj hagyja el a sz�mat – De �gysem hinn�d el.

- Mi�rt mondod ezt? Amit nem mondasz el, azt nem is hiszem el. Jav�thatatlan vagy. – mondja, majd fel�ll, �s az ablakhoz s�t�l �s elh�zza a f�gg�nyt. Nem kellett volna. L�tom, hogy borong�s id� van. Tiszt�ra t�kr�zi �nmagamat �s az �rz�seimet. – Sosem mondasz el nekem semmit sem.

- Nem err�l van sz�, csak…

- Csak? Hallgatlak.

- Semmi. Felejtsd el! – mondom, majd azzal a lend�lettel ki is rohanok a korteremb�l. Hallom, hogy Shikaichi m�g ut�nam ki�lt, de nem foglalkozom m�r vele. S�rva rohanok v�gig az eg�sz k�rh�zon, egyenesen ki az utc�ra. Id�k�zben eleredt az es� is. Enn�l jobb m�r nem is lehetne. Nem figyelek oda, �gy azt sem tudom, hogy merre futok. Lehet a vesztembe, nem tudom. Hirtelen �jra meg�rzem ugyanazt az er�t. �s pont arra, amerre megyek. Most nem h�tr�lhatok meg. Lehet, ezt akarja. Lehet, hogy ez a v�gzetem. Nem tudom. Ki kell der�tenem, k�l�nben tov�bb fog �ld�zni. �n ezt m�r nem b�rom. Ha ez a v�gzetem, akkor �n elfogadom. Kis id� m�lva az erd�be rohantam. Amikor feleszm�ltem, ugyanazon a tiszt�son voltam, ahol reggel is voltam. N�ztem a t� fel�. B�rig �ztam m�r, de ez most a legkev�sb� sem �rdekel. Egy szempillant�s alatt t�nt fel el�ttem az a k�l�n�s �rny. N�ztem azt a helyett, ahol � volt. Most vagy soha. Ki kell der�tenem, hogy ki �, �s mit akar t�lem!

- V�gre nem bujk�lsz. – sz�laltam meg v�g�l a hosszas csend ut�n.

Nem sz�lt semmit sem. Nagyon kedves, mit ne mondjak.

- Megsz�lalsz m�g ma? – k�rdeztem t�le egy kiss� inger�lten.

- De ideges itt valaki. – mondja higgadtan.

- Nem vagyok ideges, csak fesz�lt. Ki vagy te �s mit akarsz t�lem?

- Nem kell ennyire sietni. Hamarosan majd mindent megtudsz. – Ez most sz�rakozik velem?

- Hogy �rted ezt?

- A f�n�k, azt szeretn�, ha csatlakozn�l hozz�nk.

- Hozz�tok?

- A f�n�k nagy j�v�t l�t benned.

- �s ha visszautas�tom?

- �gy is r�veszlek, hogy csatlakozz hozz�nk. Sok mindent tudok r�lad. Hyuuga Kyoro vagy �s a sz�leidet meg…

- El�g! – �v�lt�semmel szak�tom f�lbe mondanival�j�t. – Hagyd abba! – s�rva roskadok �ssze. M�rt kell feleleven�teni a m�ltat?

- �gysem menek�lhetsz el a m�ltad el�l. M�g tal�lkozunk. – v�laszolja �s abban a pillanatban el is t�nik. M�g az erej�t sem �rzem. Ki lehetett. A s�t�tben semmit sem l�ttam, csak a s�t�t k�rvonal�t.

Lassan az kullogtam haza. Az es� m�r kezdett el�llni. Viszont az �rz�seim, csak egyre gy�ltek. Ez az alak m�ly sebeket szaggatott fel. �s m�g mindig a f�lemben csengtek a szavai. „A f�n�k, azt szeretn�, ha csatlakozn�l hozz�nk.”; „A f�n�k nagy j�v�t l�t benned.”; „�gy is r�veszlek, hogy csatlakozz hozz�nk. Sok mindent tudok r�lad.”

Pr�b�ltam elfelejteni, de nem ment. Amint haza�rtem vettem egy meleg zuhanyt. Kavarg� gondolatokkal a fejembe fek�dtem az �gyban. Mi�rt? M�g mindig nem �rtek semmit sem. Nem tudok semmit sem. Mi�rt pont engemet akarnak? Mi�rt…? Mi�rt…? K�nnyeimmel egy�tt tal�lt r�m az �lom. Ha az �lom a megv�lt�s lenne �n azt akarn�m, hogy val�s lenne. Ha a sz�leim velem lenn�nek, most minden k�nnyebb lenne. De, nincsenek. Magamra vagyok utalva. Csak �n vagyok �s a keser� mag�ny…

A k�vetkez� r�sz tartalm�b�l:

Felt�nik egy nagysz�j� k�l�k. Mi�rt mindenki engem sp�ciz ki mag�nak. Amint a falunkba �r r�gt�n kih�v p�rbajra. Legyen, ha ezt akarja. A nap folyam�n siker�l besz�lgetnem is vele. Mi�rt �rzem azt, hogy v�gre megtal�ltam a t�k�letes partnert? Olyan fura �rz�s, mintha testv�rek voln�nk.

K�t test egy l�lek. A vill�m mester.